Hőátbocsátási tényező
A hőátbocsátási tényezőt régebben „k” tényezőnek hívták, újabban az EU -sítás jegyében „U” tényezőnek nevezzük. Mértékegysége a W/m2K, (azaz Watt per négyzetméter Kelvin), mely azt mutatja meg, hogy a vizsgált szerkezet – például egy ablaküveg – egy négyzetméteres darabja mennyi hőenergiát enged át – Wattban kifejezve – akkor, ha a külső és a belső oldala között pontosan egy Kelvin (vagy egy Celsius fok) a hőmérséklet különbség. Ha tehát a lakásban 20 fok van, a kinti hőmérséklet pedig 19 Celsius, akkor a különbség 1 Celsius fok (ami egyébként pontosan megegyezik a mértékegységben szereplő 1 Kelvin hőmérséklet különbséggel). Ha az ablaküveg „U” értéke 2,8 W / m2K, azaz az ablakban az alap hőszigetelő üveg van (4-16-4 mm rétegrendű, kétrétegű, levegővel töltött normál hőszigetelő üveg), akkor ez azt jelenti, hogy az ablak 1 m2 felületén, 1 fok hőmérséklet különbség esetén 2,8 Watt teljesítménnyel fűti az utcát. Ez az energiavesztés 1 m2-re számolva nem egy ijesztő mennyiség, csupán 0,0028 kilowatt. Azonban jó ha tudjuk, hogy a hőmérséklet különbséggel egyenes arányban nő a fölöslegesen elszivárgó energia mennyisége. Magyarországon a téli hónapok átlaghőmérséklete mínusz 2 fok a lakások hőmérséklet átlaga pedig 22 Celsius. Fűtésszezonban ez a hőmérséklet különbség tehát átlagosan 24 Celsius.
Egy átlagos fűtésszezon 150 napig, azaz 3.600 órán át tart. Egy átlagos lakás összes ablakfelülete kb. 15 m2. Mindezt összeszorozva a következőt kapjuk: 0,0028 kW hőveszteség négyzetméterenként x 24 fok hőmérséklet különbséggel x 3.600 órával (egy fűtésszezon órái száma) x 15 m2 ablakfelülettel = 3.629 kWh. Tehát egy közép-rossz ablakokkal szerelt átlaglakás hővesztesége egy átlagos fűtésszezon alatt, durván 3.600 kWh.
Amikor a nyílászáró üvegét kicseréljük egy komoly, kétrétegű, U = 1,0 W / m2K hőátbocsátási tényezőjű, kétrétegű, argongázzal töltött és LowE hővédő bevonattal ellátott üvegre és a számítás többi paraméterét nem változtatjuk, akkor a következő eredményre jutunk:
0,001 kW hőveszteség négyzetméterenként x 24 fok hőmérséklet különbséggel x 3600 órával (egy fűtésszezon órái száma) x 15 m2 ablakfelülettel = 1.296 kWh.
Tehát az ablakcserével az ablakokon keresztül történő hővesztés durván az egyharmadára csökken! Ez összesen 2.333 kWh megtakarítás egyetlen év alatt!!! Ami az előbb említett 15 m2 üvegfelülettel bíró átlaglakásnál, egy átlagos fűtésszezon alatt, több mint 100.000.- forint megtakarítást jelent évente! És még egybe gondoljunk bele! Ha Ön nem egy átlag lakásban él és az üvegfelületek nagysága nem 15, hanem mondjuk 30 m2, akkor a megtakarítása egy év alatt meghaladhatja a 200.000.- Ft-ot. Ezek hihetetlenül nagy számok, amire az ember nem is gondolna mindaddig, míg utána nem számol. Erre mondjuk azt, hogy biztosak vagyunk benne, hogy nem a legolcsóbb nyílászáró a legjobb megoldás.
A műanyag nyílászárók esetében a hőátbocsátási tényezőt vagy az egész szerkezetre, azaz a tokra, a szárnyakra és a szárnyakba épített üvegekre, együttesen értelmezik, vagy csak a nyílászárókban bent lévő üvegekre. Természetesen minél jobb az egyes szerkezeti részek (tok, szárny, üveg) hőátbocsátási tényezője, annál jobb lesz ez az érték, az egész szerkezetre vonatkoztatva is. Ezért fontos, hogy az adott műanyag nyílászáró milyen kialakítású, hány légkamrás műanyag profilból, illetve milyen üvegezéssel készül. A cél az, hogy a tok- és a szárnyprofil hőszigetelési szempontból tudjon legalább annyit, vagy többet, mint a szárnyba épített üvegezés. Ne felejtsük, minél kisebb az U érték, annál jobb hőszigetelő az adott üveg.
Légzáró képesség
A légtömörség a modern lakóépületek egyik legfontosabb tulajdonsága, mely azt jelenti, hogy az épületet határoló falak, födémek, nyílászárók, stb. nem engedhetik át a levegőt még akkor sem, ha az épületben – a légtömörség vizsgálata érdekében – mesterségesen nyomáseltérést hoznak létre.
Az épületek szellőztetése mind az épületek, mind pedig a benne élők szempontjából nagyon lényeges, de ez akkor hatékony és főleg csak úgy gazdaságos, ha az nem véletlenszerűen és ellenőrizetlenül, hanem pontosan és szabályozottan történik. Ez azt jelenti, hogy az épület szerkezetektől elvárt a jó légzárás (légzáró képesség, ami az épületek légtömörségét eredményezi), a helyiségek szellőztetését pedig egy külön berendezéssel, ellenőrzött módon végezzük.
A modern, jó műszaki színvonalú fa, vagy műanyag nyílászárók gyakorlatilag képesek a légtömör zárásra, azaz bezárt állapotukban tömítéseik kifogástalanul zárnak, levegő semelyik irányba (se bentről ki, se kintről be) nem tud áthatolni rajtuk. Ezt a tulajdonságot másnéven légzáró képességnek is nevezzük.
Rétegrend
Egy adott szerkezet (például egy többrétegű hőszigetelő üveg) egymást követő rétegeinek felsorolása.
Például a legegyszerűbb levegővel töltött hőszigetelő üveg rétegrendje 4 – 16 – 4 mm (az összes vastagság 24 mm), ami azt jelenti, hogy két 4 mm vastag üvegtábla közé, körbe 16 mm-es távtartók kerülnek, azaz 4 mm üveg, 16 mm levegő, majd ismét 4 mm üveg.
Argongáz
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele Ar. A Föld légkörének 0,93 %-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
A számunkra legérdekesebb tulajdonsága nagyon alacsony hővezetési képessége, ami miatt nagyon jól alkalmazható a nyílászárók üvegrétegei közötti szigetelő anyagnak.
A műanyag nyílászárók üvegeinek összeállítása és lezárása argon gázzal töltött térben történik, így egyrészt egy csepp levegő sem maradhat az üvegek között, másrészt a lezárás teljesen légtömör, nincs utólag ledugózott furat sem, ami később problémát okozhatna. Az ezzel a technológiával gyártott hőszigetelő üvegekre a komolyabb üveggyártók 5 – 10 év garanciát adnak.
Lágyfémbevonat
Ha azt akarjuk, hogy a házunkban, vagy lakásunkban lévő műanyag nyílászárók az alap – levegővel töltött, 4 – 16 – 4 mm rétegrendű – hőszigetelő üvegnél (melynek U értéke 2,8 W / m2K) jobb hőszigetelők legyenek, akkor azokhoz olyan üvegeket kell rendelnünk, melyeknél az egyes kétrétegű üvegszerkezetek összeépítéshez felhasznált két üvegtábla közül a lakótér felőlit, a két üveg közötti oldalán egy úgynevezett Low-E hővédő lágyfémbevonattal látták el. Pontosabban ezen hőszigetelő ablaküveg szerkezetek mindegyikének két különböző üvegtáblából kell készülnie, melyek közül a külső üveg egy normál 4 mm-es ablaküveg, a belső pedig egy hővédő lágyfémbevonattal ellátott üvegtábla lesz.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet ezt leellenőrizni? Fogjunk egy öngyújtót és gyújtsuk meg! Tegyük pár centiméter közel a vizsgálandó hőszigetelő üveg külső felületéhez (fontos, hogy kívülről tegyük oda, és ne a helyiség felől!). Ne a láng irányából, az üvegre merőlegesen, hanem kb. 45 fokban nézzünk rá a lángokra!
Ekkor összesen 5 lángot fogunk látni: az első, (a hozzánk legközelebbi) a kezünkben tartott öngyújtó lángja (a képen a jobb oldali láng), a másik 4 az üvegeken visszatükröződő tükörképek (kétszer két tükörkép).
A négy tükörkép közül, a felőlünk számolva harmadik tükörkép a többitől eltérő színű (a bevonat gyártójától függően sötétebb, vörösebb, narancsos, vagy ciklámen színű). Ez a lágyfémbevonat eredménye.
NORMÁL FLOAT ÜVEG
A hőátbocsátási tényezőt régebben „k” tényezőnek hívták, újabban az EU -sítás jegyében „U” tényezőnek nevezzük. Mértékegysége a W/m2K, (azaz Watt per négyzetméter Kelvin), mely azt mutatja meg, hogy a vizsgált szerkezet – például egy ablaküveg – egy négyzetméteres darabja mennyi hőenergiát enged át – Wattban kifejezve – akkor, ha a külső és a belső oldala között pontosan egy Kelvin (vagy egy Celsius fok) a hőmérséklet különbség. Ha tehát a lakásban 20 fok van, a kinti hőmérséklet pedig 19 Celsius, akkor a különbség 1 Celsius fok (ami egyébként pontosan megegyezik a mértékegységben szereplő 1 Kelvin hőmérséklet különbséggel). Ha az ablaküveg „U” értéke 2,8 W / m2K, azaz az ablakban az alap hőszigetelő üveg van (4-16-4 mm rétegrendű, kétrétegű, levegővel töltött normál hőszigetelő üveg), akkor ez azt jelenti, hogy az ablak 1 m2 felületén, 1 fok hőmérsékletkülönbség esetén 2,8 Watt teljesítménnyel fűti az utcát. Ez az energiavesztés 1 m2-re számolva nem egy ijesztő mennyiség, csupán 0,0028 kilowatt. Azonban jó ha tudjuk, hogy a hőmérséklet különbséggel egyenes arányban nő a fölöslegesen elszivárgó energia mennyisége. Magyarországon a téli hónapok átlaghőmérséklete mínusz 2 fok a lakások hőmérséklet átlaga pedig 22 Celsius. Fűtésszezonban ez a hőmérséklet különbség tehát átlagosan 24 Celsius.
NORMÁL FLOAT ÜVEG
A normál float üveg edzetlen, hőkezeletlen üveg. A float üveg letemperálása egy olyan ellenőrzött hűtési folyamat, amely szerves része a float üveg gyártási folyamatának, és célja a maradékfeszültség kialakulásának megakadályozása. Általában a hőszigetelt üvegek egyik üvegeként alkalmazható.
ELŐFESZÍTETT ÜVEG (TSG)
Az előfeszített üveg egy felmelegítési-lehűtési folyamat eredménye, és általában kétszer erősebb, mint az ugyanolyan vastagságú és kialakítású normál float üveg. Az előfeszített üveg jobban ellenáll a hőterhelésnek, mint a normál float üveg, és ha beépített állapotában eltörik, a töret általában nagyobb darabokból áll, mint az edzett üveg esetén. Az előfeszített üveg nem minősül biztonsági üveg-terméknek. Ezt az üvegfajtát általános üvegezési célokra ajánlják olyan helyekre, ahol a szélterhelés és hőfeszültség miatt erősebb üvegre van szükség, a körülmények ugyanakkor nem kívánják meg az edzett üveg alkalmazását. Az előfeszített üveget olyan felhasználásra szánják, ahol nem írják kifejezetten elő biztonsági üveg-termék alkalmazását. Az előfeszített üveget a hőkezelést követően nem lehet vágni vagy fúrni, és bármiféle átalakítás (az élcsiszolás, homokfúvás vagy savmaratás ) gyengíti az üveget és idő előtti törést okozhat.
